Szentlászló Riticspuszta múlt jelen és jövő bemutatása.

Szentlászló Baranyai település a 67-es számú úton Kaposvár és Szigetvár között helyezkedik el,a csodálatos Zselic természeti környezetben, és közvetlen mellette két kilométere betonozott úton érhetjük el Riticspusztát, az Üdülőfalut.

 A terület föld felszíne a Dél-Zselic mikro-alkörzetbe tartozik. Kristályos szerkezetűvé átalakult alapkőzeten ,zömmel földtörténet harmadkorának üledékeiből negyedkori plaisztocén korszakbeli löszből épül fel,de földtani rétegeződése nem egysége. A föld fejlődése során a területek egyes részei különböző sebességgel süllyedtek, emelkedtek és esetekben egymással ellentétessen mozogtak el. Dél-Zselic dombvidék peremén emelkedés közben levált és délre kibillent rögdarabja amelyet terjedelmes platók jellemeznek. Az északi meredek domboldalakon, színesíti a kibukkanó pannon agyag. A mai pannon domborzat kialakulása az ópleisztocénben kezdődött meg .

Területünk őshonos növény és állatvilága sajátos és bizonyos értelemben egyedülálló,számtalan értékes és több védett növény és állatot rejt a domb és völgy .A területek értékes őshonos növényeit és állatvilágát ma már országos védelem alatt álló Természetvédelmi Területek,tájvédelmi területek 9042 hektáron őrzik .

A terület ősidők óta lakott ,amit számtalan leletanyag igazol a környezetéből előkerülve,kőkórtól a bronz kór embere de kelta és római leletek is.

Az első emberi nyomok a késő kőkorból valók Szentlászló határában előkerült leletek alapján..

Az ősember itteni lakozásának előkerült tárgyi bizonyítékainak két érdekes eleme van. Nagyon ritka a kőből csiszolt szerszám eszköz,csontból és égetett kerámiából kerültek elő jelentős mértékben a leletek, ami azt igazolja  régészeknek ,hogy elszigetelten éltek cserekereskedelemmentes élet.

Az újkőkor korai szakaszában élt vonaldíszes kerámia kultúra i. e. 6-5 évezred lengyeli kultúra jellemző vonása a csoportos település-hálózat,aminek feltárását és rekonstrukcióit szemléltetjük.

Bronzkori maradványok kerültek elő i. e . 1000 tájáról, szintén a falu határában, ami igazolja a terület lakottságát, majd a vaskorban kisebb falusias jellegű településeken laktak az itt élők. Jól értettek a ló,sertés és juh tenyésztéséhez a gyapjú feldolgozásához.

A vaskor időben szkíták lakták kik a trák lakósággal egybe olvadva, földművelő és állattenyésztővé vállt.

Dél- Zselic területünkön i.e.400 táján kelták lakták akik fazekaskorongozást használták kerámia edényeik készítéséhez,fém tárgyaikat kitűnő acélból készítették. A késő vaskorban korai fémművesség mellett , fejlett mezőgazdasággal foglalkoztak,ismerték a malomkő használatát ,agyagházakból épített falvakban laktak.

A területet a rómaiak Kr.e 12-9 között vették birtokba, a hadiutak nyomai ma is láthatók több helyen az utak mellett villák álltak mint Szentlászló területén is. számtalan római leletanyag a település környékéről került elő ami igazolja,hogy a rómaiak által lakott területek voltak.

A Római birodalom Pannóniai tartományát a IV században kvadok,szarmaták támadták,majd 433-ban a hunok foglalták el. A hunokat a gótok, 471 táján gepidák majd langobárdok, 568-ban avarok követték 250 évig. Avar sírok feltárásánál előkerült leletek ló és marhacsontok mellett disznó,juh libacsontok .A sírokból az avarok mellett szlávok kerültek elő ,és a pannon szláv és avar békés együttélést mutatja az egy helyre temetkezésük.

796- ban frank birodalom határterülete,Pannon Szláv törzsek és megkeresztelkedett avarok által szinte összeolvadva lakták a dél-zselici területeket.

Az évezredek alatt népek találtak otthonra ezen gazdag csodálatos helyen,háborúk dúltak és háború befejeződése utána megmaradók és betelepülők, népek egymásba olvadva építették fel otthonaikat folytatva a gazdálkodást és életet e területen.

A honfoglaló magyarok Baranyát Botond,Külső Somogyot Koppány törzsei foglalták le.

A vándorlás idején ,honfoglaló nomád pásztorkodással foglalkozó népünk a Kárpátmedence területén feudális viszonyok között élő, főleg ekés földműveléssel foglalkozó szláv lakosság élükön a zsupánnal behódoltak a magyar vezéreknek. A dunántúli pannónszláv mezdák (megyék)élükön a zsupán, ispán vagyonának és hatalmának megtartása mellett irányított a magyarok által megszállt területeken a munkákat és termelést, és tartatta be a rendet.

Írásos forrásokban először 1237-ben bukkan elő duo ville néven, ami egyértelműen jelzi,hogy ezen a területen villa állt ami vagy római birtokosé,vagy bennszülött behódolt arisztokrata birtok központja volt.

Az Árpád -korban fejedelmi szolgáló népek,kanászok lakták, melyet Szent László a pannonhalmi bencés apátságnak adományozott 1333-ban.majd ezt követően az adományozó Szent László tiszteletére nevezték el róla a falut ,egyben a település védőszentje is.

Évi adó fejében gabonát,állatbőröket,mézet,faragott fatárgyakat szolgáltattak az apátságnak az itt élők, de a világiaknak juttatott értékek is szépszámúak voltak.

1434-ben Szerdahelyi Dersffyek birtokába kerül csere útján,1489-ben még Dersffy bírtok,1598-ban Székely Mihályné 1660-ban Imreffyé.

A területen az állattartás ,pásztorélet volt meghatározó évszázadokon keresztül,hiszen az ideális legeltetéses állattartás minden feltétele adott volt. A környező természet bőven adott élelmet a legeltetett állatokon kívül a pásztor embereknek is, és a bővizű források ivó vizet állatoknak embereknek,vadat és halat az erdők mezők és vizek.

A domboldalak legelői , és feletti elterülő erdők a völgyek vizes élőhelyei mindent biztosítottak a sertések tartására ételt italt adtak . A kanászok és a kondások szép számmal tartották az ősi sertéseket, makkoltatták a tölgyesekbe és bükkösökben évszázadokon át.

A gazdag legelők eltartották a lovakat, szarvasmarhákat ,juhokat, a kaszálókról betárolt takarmány elégséges mennyiségben került be a téli hónapokra az állataiknak.

A növénytermelés is egyre nagyobb szerepet kapott ,szántókon megélhetést szolgáló szemes termék termelése mellett a takarmányt is megtermelték a szorgalmas itt élő magyarok. A kertekben a konyha zöldségféléit termelték meg , eltéve a téli hónapokra is,de a ház körül a baromfiak tartása volt számottevő.

A hódoltság után horvátok települtek be és 1677-töl 1733 -ig Széchenyi család 1733- 1857 között gróf Festetics birtoka, majd Bolza Pálnéé.

A XVIII.-ik század második felében nagy ferences kolostor volt itt,a R. kat. templom műemlék.

Az erdő adott bőven fát szenet vadat és élelmet ,források tiszta egészséges ivóvizet az itt élőknek valamint védelmet amikor szükség volt rá. Az erdészek és vadászok megőrizték az erdő értékeit ,amiről a tanösvényeken megismerkedhetnek az ide látogatók.

A kitáblázott ösvényeken ismerkedhetnek meg az erdő értékeivel és a munkákkal,amit gyalogosan kerékpárral és kisvasúttal .

A település közelében a szőlőhegyen termeltek szőlőt és gyümölcsöt , bórnak és pálinkának,ami a két ital mellett a gyerekeknek,nőknek készített üdítő ,tiszta gyümölcs prés mellett alma szőlő must,

Gyümölcsökből lekvárok és befőzések mellett aszalványokat készítettek.

A falu határában több helyen méhészek tevékenykedtek az elmúlt századoktól a mai napig is pergetik a Zselici mézet, ami a vegyszermentes környezetből a szorgalmas méhek gyűjtenek be.

A jól ismert Akácmézen kívül számtalan csodálatos ízvilágú méz kerül az asztalra Hárs, Vegyes erdei, Vegyes mezei, stb./

1770-ben jelentős lett a juhászat e térségben a többi legeltetéses állathoz képest,de szép számmal volt kihajtott ló, tehén , bivaly, és a jelentős makkoltatott sertés. A szilaj magyar állatokat szilaj pásztoremberek gondozták , akik ismerték a környezetet a természetet és az állataikat,közülük kerültek ki a híres betyárok ,mint Patkó Bandi. Ebben az időben nem javasolták az erre utazóknak,hogy a védett útról letévedjen,mert a rengetegben csak az itt élő betyárok tudták az utat.

Riticspuszta neve először 1847-ből való szentlászlói plébánia születési anyakönyvéből. Ebben az időben Festetich birtoka ,amit gróf Bolza Pál vett át Kishársággyal,Kisszentlászlóval és Betlehem pusztával együtt.

Ezt követően az uradalom gróf Zichy Domonkos feleségéé gróf Balza Mariettáé lett,a Zichy kúria Kishárságyon került építésre. a körülötte lévő parkot és területek fásítását  a Szarvasi Botanikuskert tervezője építette ,mivel Gróf Balza Pál a Szarvasi kert  megálmodója és tulajdosa.Gróf Balza Marietta  Hárságyon szülőothont épít az anyáknak . 1904-ben az uraság új tanítói lakással ellátott iskolát épített Riticspusztán ahol a tanítás 1967-ig folyt.

1864-ben a kishárságyi  Festetics uradalom iskolát létesített itt a cselédgyerekek számára ,melyet 1910 -ben Ritics-pusztára az ott működő iskolához telepítettek ,mert az egészségtelen környezetben a tífusz- járvány pusztított.

A járványokon kívül pusztította az itt élő népet a számtalan háború ,és belpolitikai esemény,mint az utóbbi évszázadban történt „ vörös izmus „ államosítások és vörös Tsz szervezés , vörös uralom, ami pusztította a Magyar népet és értékeket jobban mint a tatár török együttesen.

A honfoglalást követően az évszázadok viharában a népek egymással keveredve ,de a magyarságát szorgalmát megőrizve az itt élők őrzik e térség múltját,minden értéket megőrizve a jövő nemzedékeinek ,hogy a Magyar jövő biztosítva legyen!

Ennek a nemes feladatnak a továbbvitelére alakítottuk a Majorgazdálkodás Jövőjéért Közalapítványt 2004 évben lelkes támogatokkal.

A magyar értékek amit Őseink eddig megőriztek számunkra és a jövő nemzedékek számára , nem kevés vér árán ,azt nekünk kell átadni a következő nemzedéknek ,akik majd az értékeinket ápolva adják tovább gyermekeinek , utódainknak.

 

Vadon növény és állatvilága ami biztosította a területen élő nép megélhetését a régmúltban és bizonyos mértékben napjainkban is .Mivel a vadon most is megtermi a szükséges élelmet és fűszer és gyógynövény mennyiséget az itt élőknek többszörösen ,bőven juttatva a környezetben élőknek is, de a gyűjtése tartósítása és felhasználása csak egyeseknél ismert,nem általános mint régen volt.

A fentieken kívül az alábbiak kerülnek bemutatásra a Riticspuszta Major épületben és környezetében.

A természetben hogyan tájékozódhatunk, és hogyan ismerjük meg a használható értékeket ,amit a vadon élő állatok is ismernek csak mi nem,/nem véletlenül/ erre tanítjuk meg az ide látogatókat.

A gombákon kívül több ezer növény ad élelmet ,fűszert és gyógyszert ,csak ismeretanyagot kell átadnunk az ifjúnemzedéknek,és a felismerésére, szedésére ,tartósítására , használatára kerülnek oktatásra , és bemutatásra kerülnek a tanösvényeinken, hogy a természet mit ad nekünk az élelmen kívül .

A régmúlt termesztett növények és tenyésztett magyar állatokat módszeresen pusztították , az elmúlt évtizedekben,úgy, hogy csak lelkes Magyar honfitársaknak köszönhetően nem tudták teljes mértékben kipusztítani a számtalan évszázados alma/ Szeniványi, Nyári piros,Csíkos, Batul, stb. körte fajtáinkat, szőlőfajtákat / Juhfark, Járdovány, Ragszőlő,stb. és számos zöldség és gyümölcs került megmentésre és itt szaporításra bemutatásra.

A gyümölcsök nyersen és üdítőbe feldolgozva kerülnek asztalunkra,de felnőtteknek erjesztve borként és lefőzve pálinkaként készül több száz éves recept alapján.

A vegyszermentesen termelt zöldség és gyümölcs, helyben kerül felhasználásra, és tartósításra évszázados receptek alapján,ami adja az étkek alapanyagát.

Őshonos védett házi háziállataink, amit szabad tartásban tartunk és szaporítunk adják a tojást ,tejet, húst ami egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen részét képezi a látványosság mellett.

A házi kecske, juh és tehén tej, túró, tejfel , vaj és sajtokból készülnek ételeink, amihez kemencés házi kenyeret, készítünk ,házi kőmalmunkban helyben őröljük a lisztet az itt termelt búzából, rozsból.

A kapirgáló baromfi tojásából készített ételek ,kapirgáló őshonos baromfi és szabadon tartott őshonos állataink húsának ízvilága összehasonlíthatatlan a TESCO gazdaságossal, amiről itt meggyőződhetnek vendégeink.

Mangalica vágást tartunk a vendégek részére megrendelésre téli hónapokban, helyi böllérrel, aki a sertés feldolgozás és ízvilág minden rejtelmébe bevezeti a vendégeinket.

A növényekkel,állatokkal és a falusi munkákkal,szerszámokkal és eszközökkel megismertetjük a vendégeinket és a mellékelt programjaink adnak felejthetetlen élményt és tudást, fenntartva a Magyar múltunk értékes részét,a majorgazdálkodást.

  

 

 

 

 

Oldal: Szentlászló Riticspuszta múlt jelen jövő bemutatása.
Nyári táborozásra ,nyaralásra,pihenésre várunk , Riticspuszta Üdülőfaluba. - © 2008 - 2025 - szineskert.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat